Stohl figurája, Abram, a szerelő pár hónap után tér vissza az alsó-bajorországi kis faluba, ahol azonnal megindul a pletyka a férfi távollétének okáról. Az előítéletekkel, idegengyűlölettel terhelt kis közösség csakhamar eljut arra a végkövetkeztetésre, hogy Abram azért volt börtönben, mert homoszexuális, s e pillanattól kezdve üldözötté válik. Ez a közösség azonban nemcsak őt rekeszti ki, de mindenkit, aki valamiben más, eltér az átlagostól, vagy csak közösséget vállal a kirekesztettel.

– Abram kifejezetten erős, egészséges ember, akinek semmi más „hibája" nincs, mint szexuális irányultsága – véli a meleg férfit játszó Stohl. – Ez a férfi dolgos, jó szándékú, a közeg azonban, amelyben él, nem fogadja el, aki kitaszítottsága ellen küzdve ki is mondja: én nem szeretek ilyen lenni. Stohl szerint a darab nem a meleglétről szól, hanem arról, ahogyan az emberek viselkednek egymással.

– Borzasztó volt elolvasni a szöveget, hallani a színészek szájából, de sajnos ilyenek vagyunk – véli a színész.

– Olyan emberek jöjjenek el megnézni, akik feltétel nélkül készek szembesülni azzal: milyen az ember!

Nem véletlenül választotta Alföldi Róbert, a Nemzeti főigazgatója ezt a darabot, hiszen hazánkban sok gondot okoz a tolerancia hiánya. Alföldi különleges helyszínt választott a Vadászjelenetekhez: az egykori díszletfestőműhelyt, ami nem hagyományos játéktér. A nézők középen, zsákokon ülve élhetik át a körülöttük zajló eseményeket, s az sem véletlen, hogy Alföldi ilyen szorosan bevonta a közönséget a játékba.

– Ha az előadás eléri célját, a zsákokon ülő közönség elgondolkodik azon: itt ülünk közöttük, vajon mi is ilyenek vagyunk? – mondta az MTI-nek Stohl.

– A történet talán pesszimistának tűnhet, de én nagyon is optimistának gondolom: ha az emberek kimennek innen, talán máshogy néznek egymásra. 

Forrás: Blikk.hu